Mindszenty József bíboros fogadása

Harminc esztendővel ezelőtt, 1991. május 3-án, Mindszenty József bíboros urunk hamvait a hegyeshalmi határátkelőnél egyházi és világi méltóságok, valamint a hívek fogadták. Hazavárták.
     Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnökének, a Mindszenty Társaság elnökének, Mindszenty koporsója előtt aznap elhangzott beszéde...

---

Mária és Szent István országa felett lehullott a moszkvai hitetlenség csillaga. Ím, eljöve a mi országunk, köszöntünk Mindszenty bíboros hercegprímásunk! Körülötted az élők vigyázó arca, előtted Pannónia-Magyarország májusi virágban, esőben, reményben.

Újra emelkedő nemzetként állunk előtted, Bíborosunk! Idegeinkben, mozdulatainkban szüleink mérhetetlen szenvedése, háborúk, hadifogolytáborok pokla, megszállás, megtorlás, a békebeli erőszak helyi és országos rettenete.

Körülöttünk a testben és lélekben, erkölcsben, hitben és jólétben megtöretett magyarság, a hipnotizáló rendszerből megszabadult milliók, megsebzett családok, gyermekek. De bennünk és velünk erősödik itt, a koporsód mellett százezrek példázata, akik soha nem adták föl a forradalmas, szabadságharcos reményt, akikből növekedett a belső ellenállás, akiknek Bíborosunk, Te adtál iszonyú tűrést, szent indulatot, fegyelmező erőt. Köszönjük Néked!

Koporsód mellett a világban szétszóratott magyar emigráció áldozatos küzdelme, helytállása, anyanyelvünket oltalmazó ereje, templomot építő, közösséget szervező munkássága, magyar házai, iskolái, újságjai. E határon is csempésztek tilalmas híreket, gondolatokat, bizakodást. Bíborosunk! Voltál és vagy lelki fejedelmünk, köszönjük Néked!

Koporsód előtt íme a meggyötört arcunk. Országot építő erővel, viaskodó lelkiismerettel, az elszakított magyarok iránt érzett és képviselt felelősséggel, gyógyító sebekkel és csillapítható fájdalmakkal. Cselekvésre sürgető időben, nagy várakozásban, nekifeszülésben, az aknaszedő nyugalmával állunk előtted, Bíborosunk! Gyarlóságainkkal és gyönyörű képességeinkkel együtt.

Égessen, világítson, melegítsen a szent tűz, őrzők legyünk valamennyien! E fáklyával térj meg nyugvó helyedre koporsó!

Te pedig magyar föld; hitben, reményben, szeretetben gyarapodó Magyarország, kérlek, fogadd be szent életű, mártír Bíborosod testét, szellemét!

(Lezsák Sándor beszéde elhangzott, 1991. május 3-án, a hegyeshalmi határátkelőhelyen, Mindszenty József koporsója előtt.)

(Fotó: RETÖRKI Archívum, Lakiteleki Rendszerváltó Archívum, Fényképtár 216. doboz)