Mindszenty - Fatimában a jelenések 55. évfordulóján

Krisztusban Kedves Testvéreim! Lelki megrendüléssel lépek Fatima földjére, mint amilyen megrendüléssel álltam 48 évvel ezelőtt Lourdes keresztútján a l0. állomás előtt, amely az Üdvözítőt, a fájdalmak férfiját ábrázolja, amint ruháitól megfosztják, epével, ecettel itatják.
Ezt a Lourdes-i kálváriát az első világháború előtt a világ népei állították és a 10. állomást éppen az én hazám, az én nemzetem állította akkor, amikor még ép és egész volt ugyan a Kárpátok koszorújában, de mintha csak előre érezte volna, hogy mihamarább rááll a keresztútra s jön a nagy megfosztás, az epe és ecet keserű világa.

---

Sajnos, a népek és országok eltűnéséről szóló fatimai jövendölés az én hazámat is érintette. A Szűz Anya 1917-ben az egyre borzalmasabbá váló első világháború alatt az egész emberiséget figyelmeztette itt, Fatima földjén: az emberiség térjen vissza Istenhez, törvényeihez. Ami keresztje, sebe, baja volt vagy fenyegetett, ó, az emberi nem azt mind elkerülheti, megnevezetten is a keleti istentelenségeket és embertelenségeket. Bejelenti az első világháború végét, de a második jöttét is. Megígéri Oroszország megtérését, ha megtörténik a Szeplőtelen Szívnek a felajánlása és jönnek az elsőszombati szentáldozások. Ha nem, Oroszország más útra lép, ami világromlással lesz azonos.

Ezt a Szűz Anya az egész világnak meghirdette.

Ki méri fel a bekövetkezett iszonyat-örvényeket? Két világháború, két ilyen világbéke talán százmillió halottal, csak Keleten 20-25 millió szerencsétlen rab a kényszermunka-táborokban, a két gócból indított vallásüldözés emberek, templomok, iskolák, temetők és anyaméhek ellen, országok pusztulása és veszte.

Voltak hatalmas rétegek, melyek megértették és követték az Irgalmasság Anyjának az üzenetét. Szinte egész országok, mint Portugália is, új, a gyakorlati hitélet útjára léptek a Szűz Anya által hozott fényárral. De ez csak a kisebbség a három és fél milliárd emberből. A nem keresztény tömegek ma talán messzebb vannak Krisztus útjától mint bármikor, hiszen a keresztények is közönyön át inkább pogányosodnak. A misszionáriusok serege pedig megcsappan nemcsak a nem keresztények közt, de az évszázados keresztény civilizált világban is.

A bűnös és bűnbánó Ninive útját nem követik egyöntetűen se a keresztények, se a kereszténységtől távol é1ő hatalmas embertömegek.

Egy érdekes tartalmú és irodalmi alkatú szentírási könyvből tudjuk, hogy Jónás próféta bejelenti járóföldre terjedő nagyváros, Ninive pusztulását és megmondja, hogy elpusztulnak mind: az előkelők és kisebbek, a próféta panaszolta vérengzés, erőszakosság, bálványozás és erkölcstelenség miatt. (Nahum 3, 1-3) Ninive lakói hittek az Istenben, engesztelő böjtöt kezdtek, szőrzsákot öltöttek. Így tett maga a király is, s még az állatokat is fölemelték a böjtbe, hogy lelohadjon Isten haragja, tüze, ami meg is történt. (Jónás 3, 1-10) A pogány Ninive tehát bűnbánatában felemelte még az állatvilágot is. A 20. században az ember – nagyszabású, értékes technikai haladása mellett – erkölcsileg egyre inkább csúszik lefelé az emberi színvonalról. A 20. század embere törvényt hoz az anyaméhek ellen vívott gyilkos harcra. Eddig a keleti tömbben csak egy ország kapott észbe, de nem a mi népünk sorsáért felelősek! De Nyugaton is az anyaság kiirtása a cél. A tudomány nevében is lehet itt-ott hallani, hogy az anyaság nemsokára kimegy a divatból. Az anyaság leszáll majd a modern társadalomban az ipari foglalkozások szintjére. Aztán a fejlődés haladtával – mondják – nem is lesz szükség az anyákra, mivel gyermekeket helyettük a jövő társadalmában kizárólag specialisták fogják nevelni.

Az a megtévedt, bűnös világ, melyben ezek a gondolatok és törekvések megszületnek, valóban rászolgál az Úr Jézus fenyegetésére, hogy a megtért niniveiek lesznek a világítéleten az ő bíráik. (Mt 12,40; Lk 11,29,32)

Én emberségesebb nemzedékről szólok hozzátok. Amikor Fatima intelme után otthon ránk szakadt a nemzeti szerencsétlenség, Portugáliában – különösen ezen a szent helyen – nem szűntek meg könyörögni értünk. Ez az ország 1956. november 8-án értünk magyarokért nemzeti zarándoklatot rendezett. Részt vett rajta 300 000 ember, akik a lejtőkön mind gyalog jöttek, vagy legalább az utolsó kilométereket tették meg gyalog. Köztük az akkori lisszaboni pátriárka, D. Manuel Cerejeira Concalves bíboros is. A Szentély akkori rektora és János püspök vállalták a rendezést. De emellett az ország minden pontján imamegmozdulások voltak és Magyarországot máig is „Hungaria Martyr” -nak nevezik itt Portugáliában.

Akkor tudódott ki, hogy a Valnikos-i jelenési kápolnát magyarok építették. Oda vonultak tehát a portugálok ezrével lelkipásztoraikkal az élen s ott mutatták be a szentmiséket Magyarországért. (Így közli P. Kondor Lajos.)

Portugálok, magyarok ápoljátok a népek szolidaritását szeretetben, megértésben, egymás segítésében s minden gyűlölködést, amit irányított propaganda szervez, félretéve. Nekünk, Isten gyermekeinek, arra kell törekednünk, hogy a Szűz Anya fénysugara ragyogjon be minden tisztes családot, mint ahogyan ez a fénysugár ott volt a három fatimai gyermeket nevelő családokban is.

Onnan Kelet felől ma a cél érdekében hirdetik, hogy hiszen a legelrugaszkodottabbak is szelíd bárányok lettek ott. Ne higgyétek! Gyümölcseiről ismerjük meg a fát. Hogy ott több a templombajáró, mint egyik-másik nyugati országban, az lehet; de ez nem az ottani rezsimnek az érdeme, hanem a kereszt alatt roskadozó keresztényeké. Másrészt a falu a városra, a város a falura, még inkább a külvárosi a belvárosba és a belvárosi a külvárosba megy, amikor misére megy. Ez annyit jelent, hogy juhok úgy, ahogy még vannak, de saját plébánosok, pásztorok már alig. Ott Keleten a bárányok pásztor nélkül vannak. Hogy mi lesz a juhokból pásztor nélkül, azt tudjuk. Ma is igaz, hogy megverem a pásztort és elszélednek a nyáj juhai. És arrafelé hatalomban vannak a farkasok, noha báránybőr a legújabb divatjuk.

Nekünk magyaroknak Lourdes-ban az első világháború előtt csak egy állomásunk volt az ottani keresztúton. Ma itt Fatimában egész magyar Kálváriánk van. Ez annak a jele, hogy keresztünk enyhülés helyett súlyosbodott: de Szűz Mária hazánk reménye!

Ti, portugálok, velünk együtt maradjatok Szűz Mária elsőszombatos, engesztelő népe. Tartsátok magatoktól távol a világ bűnös szellemét! Legyetek példa a világ minden népének! Szeressétek a Szűz Anyát, az Anyaszentegyházat, a hazát – ezek is mind anyák. Szeressétek az édesanyákat, az Isten Anyjának ragyogó táborát, a családot, a halhatatlan gyermeki lelket! Ne legyetek útonállók, ne felejtsétek, hogy a három kitüntetett fatimai látógyermek is a ti gyermeketek volt.

Fac hoc et vives, Portugalia! Tedd ezt és élni fogsz (Lk 10, 28), Portugália! Tedd ezt és élni fogsz, Keresztény Magyarország – a világ veszélye és eszeveszettsége idején és utána a fatimai látnokokkal együtt mindörökké. Ámen.
                                                                                         Mindszenty József - 1972. október 13.
                                             (Forrás: Mindszenty József: Hirdettem az Igét, 211-214. old.)