"A rabság nem egyéb, mint várás és reménykedés"

"A rabság nem egyéb, mint várás és reménykedés; az enyém is az volt" (Mindszenty József: Emlékirataim)
    1949. február 8-án Mindszenty József, esztergomi érsek, bíboros, hercegprímást a fogházból egy rabkórházba szállították, mert a sorozatos kínzások és az embertelen körülmények miatt 45 kilóra fogyott.
  Egészségi állapota az elégtelen körülmények és élelmezés hiányosságainak hatására egyre romlott, betegségei is kiújultak ezért felsőbb utasításra, 1955. július 17-én Püspökszentlászlóra, a pécsi püspökség tulajdonában álló kastélyba szállították a kommunisták, ahonnan ezt megelőzően kiköltöztették az ott élő idős apácákat.

---

Püspökszentlászló egy Baranya megyei kis település, amely az erdő közepén fekszik, betonút nem vezet oda. 1797-ben Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök egy barokk stílusú nyári rezidenciát építtetett ide, ahol a II. világháborút követően Orsolya rendi apácák éltek. Mindszenty három hónapot töltött itt, ez az idő rövid, de fontos szakasza volt a hercegprímás életének.

Hogy miért esett a választás végül a Pécsi Püspökség nyaralókastélyára, fennmaradt dokumentumok híján már csak sejteni lehet. Találtak egy belügyminisztériumi iratot, amelynek az volt a címe, hogy „Javaslat Mindszenty József elítélt ügyében”. Ebben azt mérlegelik, hogy hová és milyen előkészületekkel kell Mindszentyt átszállítani a hejcei kastélyba a gyűjtőfogházból. Ám mégsem oda szállították a bíborost. Valószínűleg azért, mert Püspökszentlászló elég távol volt a fővárostól, ráadásul nem vezetett oda betonút, és a kastélyt már akkor is magas kerítés vette körül. Ez lehetővé tette a magas rangú egyházi rab feltűnés nélküli őrzését.

Javaslatot is írtak, hogy hogyan kell őrizni Mindszentyt. Ebben az állt, hogy a főpap sem más egyházi személlyel, sem civil emberrel nem érintkezhet. A kastélyparkba kizárólag őr kíséretében mehet le. Azt is rögzítették, hogy Mindszentyt összesen 16 polgári ruhás államvédelmi őr őrzi majd. Őket éjszakánként fegyveres, rendőri egyenruhát viselő személyzet váltja fel. A dokumentumban egyéb óvintézkedések megtételét is szükségesnek látták rögzíteni. Leírták, hogy szükséges "a Mindszenti által lakott és használt helyiségek operatív technikával való ellátása", ami a szobák bepoloskázását jelentette.

A püspökszentlászlói fogságról Mindszenty József emlékirataiból értesülhetünk részletesebben. Az emeleten jelöltek ki két szobát a számára, a földszinti helyiségeket nagyrészt lefoglalták az őrzésére Pécsről kirendelt ÁVH. A főpap így írta le fogva tartásának körülményeit: „Ilyen gazdálkodásnál húsz főnyi személyzet mellett is megesik, hogy nincs senki, aki a függönyt hónapokig akár egyszer elmozdítsa nyugalmi helyzetéből s a rendkívül elszaporodott és a minket innen valósággal kinéző egereknek csak ez kellett. Kiették a legszebb, legnagyobb függöny legközepét…

A ház vízvezetéke romlik: ott folyik (a megfeketedett mennyezeten), ahol nem kellene, és nem folyik ott, ahol más rendes vízvezeték folyni szokott. A villanytelep süket az indításra. A ház időnként elsötétedik."

1955. október 10-én a koholt vádak alapján elítélt Grősz József kalocsai érseket is Püspökszentlászlóra szállították. A két fogolynak találkozni nem volt szabad, így sűrű levélváltásokkal értekeztek.

Az épület állaga nagyon leromlott, ráadásul az időjárás is egyre rosszabb volt, és a földúton egyre nehezebben lehetett közlekedni – így november másodikán Mindszentyt is és Grősz Józsefet is Felsőpeténybe, az államosított Almássy-kastélyba vitték át. A főpapot végül magyar honvédek szabadították ki a felsőpetényi kastélyból Pálinkás Pallavicini Antal őrnagy vezetésével 1956. október 30-án.
(Hivatkozások: Mindszenty József: Emlékirataim. Szent István Társulat, Bp. 1989.)
                                                              Forrás és kép: facebook.com/mindszenty.alapitvany

xxx
Püspökszentlászlón, annak emlékére, hogy Mindszenty József bíborost 1955-ben, három hónapig itt tartották házi őrizetben, egy Mindszenty-kiállítás is megtekinthető.