„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” - Útravaló

Az Úr Jézus már másodszor végzi el a csodás kenyérszaporítást. Igazából ezzel már előkészíti azt a kenyeret, amit majd az utolsó vacsorán ad a tanítványainak, az élet kenyerét. A kenyeret a pusztában is Krisztus adja. Amit az apostolok hozzá tudnak tenni (hét kenyér), az valójában semmi. Akkor az Úr Jézus fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Ugyanezeket a gesztusokat teszi majd az utolsó vacsorán, és ott is őket bízza meg: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Az élet kenyere Krisztus. A kenyeret és a bort mi adjuk: a föld termését, az emberi munka gyümölcsét, a szőlőtő termését, az emberi munka gyümölcsét. De ezeket Krisztus teszi az ő testévé és vérévé. Mindszenty bíboros a börtönben a szíve felett őrizte a Szent Ostyát. Időnként megtapogatta, hogy ott van-e még. Ez adott neki erőt. Mi is valljuk: Krisztus velünk van a szentmisében, nem vagyunk egyedül, ő a mi erősségünk.
                     (Forrás: Magyar Kurír - Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök)

---