2011. november 4.: Dr. Párkányi József József

​A Mindszenty Társaság 2011. november 4-én Budapesten, a Parlamentben tartotta meg ülését. Mindszenty Emlékérmet kapott Dr. Párkányi József József veszprémi egyházmegyés pap, babócsai címzetes apát, volt püspöki irodaigazgató, püspöki helynök – laudálta Soós Viktor Attila. 

LAUDÁCIÓ

​A Mindszenty Társaság célja többek között: ápolni Mindszenty József bíboros emlékét, megismertetni a közvéleménnyel a volt főpap történelmi életművét. Ebbe illeszkedik a mai emlékéremmel kitüntetett egyházi személy életútja, tevékenységének kiemelése.

Köztünk él egy olyan atya, aki a veszprémi egyházmegye doyenje. Nemcsak, hogy ismerte Mindszenty Józsefet, hanem azt is elmondhatja magáról, hogy személyesen Mindszenty József veszprémi püspök szentelte pappá, és együtt raboskodtak Veszprémben, Sopronkőhidán, majd Sopronban.

Prunner József 1920. július 8-án született a Zala megyei Türjén, iparos családban. A gimnáziumot Keszthelyen a premontreieknél végezte, 1940-ben érettségizett. A veszprémi szeminárium növendéke volt 1940-től 45-ig. Névváltozását a Belügyminisztérium 1941-ben engedélyezte, ekkor változtatta nevét Párkányira.

Pappá Mindszenty József veszprémi püspök szentelte Veszprémben a megyei börtön kápolnájában 1944. december 7-én.

Ennek a papszentelésnek komoly előzményei voltak. 1944. november 27-én Zarka Elemér főmérnök Zágon népművelési államtitkár társaságában szemlét tartott a veszprémi püspökségen. A szemle során letartóztatták Szabadhegyi Szabolcs házgondnokot és Medgyesi Schwartz Róbert irodaigazgatót. Mivel ezt Mindszenty József veszprémi püspök nem hagyta szó nélkül, ezért háborúellenes magatartásáért, valamint a veszprémi püspöki palota katonai célokra való átengedésének megtagadásáért Schieberna Ferenc kormánybiztos, főispán letartóztatta. 1944. november 29-én sor került Mindszenty József letartóztatása után a veszprémi egyházmegye 10 papjának – Kögl Lénárdnak, Langmár Lipótnak, Lékai Lászlónak, Máhog Jánosnak, Mészáros Tibornak, Rosta Ferencnek, Megyesi Schwartz Róbertnek, Solymár Istvánnak, Szabadhegy Szabolcsnak, Varga Péter Pálnak – és 16 kispapjának – Bódi Györgynek, Boros Károlynak, Harangozó Jánosnak, Homor Józsefnek, Kovács Józsefnek, Lipthay Lászlónak, Párkányi Józsefnek, Péterfalvi Lajosnak, Schuszter Lajosnak, Szekeres Imrének, Szöllősi Ferencnek, Tamás Lászlónak, Venczel Ferencnek, Vörös Istvánnak, Vörös Józsefnek, Zalai Ferencnek – letartóztatására.

Párkányi Józsefet 1944. december 7-én szentelte pappá diakónustársaival együtt a veszprémi börtön folyosóján Mindszenty József. 1944. december 22-ig raboskodtak Veszprémben, ekkor Sopronkőhidára szállították a rabokat, élükön Mindszenty Józseffel. December 28-án csendőri kísérettel átszállították őket Sopronba, az Isteni Megváltó Leányai anyaházába, itt két hónapot raboskodtak. Február végén szabadultak, azonban Mindszenty Józsefet továbbra is itt tartották házi őrizetben. Párkányi József szabadulása után káplánként tevékenykedett Külsővaton 1945. febr. 23-tól 1947-ig, majd központi szolgálatba került Veszprémbe, ahol püspöki szertartó és levéltáros lett 1948 áprilisától 1950-ig, majd püspöki titkár és a Károly-templom igazgatója 1953-ig. Közben 1948. november 20-án a Pázmány Péter Egyetemen kánonjogi doktorrá avatták. Disszertációjának témája: „A magyar magánkegyúri joggal kapcsolatos eljárások a trianoni Magyarország idején.” Lelkész volt Köveskálon 1953 júliusától, majd újra püspöki szertartó és titkár lett Veszprémben a köveskáli plébánia megtartásával 1956. október 3-tól.

Az 1956-os forradalmat követő időszakban letartóztatták, majd bebörtönözték, ezért később szolgálaton kívül helyezték. 1957 júniusától folytathatta titkári munkáját Veszprémben. Erre az időszakra esik Badalik Bertalan veszprémi püspök letartóztatása és házi őrizetbe helyezése Hejcére. Másodszor élte át 1956-57-ben a börtönbüntetést, a regnáló hatalom elítélését, másodszor élte meg közelről főpásztora – előbb Mindszenty József, most Badalik Bertalan – letartóztatását. Mivel keszthelyi diákként megismerte Klempa Sándort, aki Badalik internálása, letartóztatása után a veszprémi egyházmegye megbízott vezetője lett, ezért ő 1957. augusztus 29-től plébánossá nevezte ki Pókaszepetkre, ahol egy évig működött. 1958 augusztusában Zalamerenyére került. Az egyházmegye vezetője az 57-es letartóztatás után kicsit eldugta Párkányi atyát, hogy ne legyen szem előtt. Zalamerenyén 1984-ig szolgált. Ezt követően 1984-1990 között Tapolcán volt, majd a veszprémi Szent Margit Plébánia plébánosa lett 1997-ig. 1983-ban babócsai címzetes apáttá nevezték ki, 1990-1991-ben püspöki irodaigazgató, majd általános püspöki helynök lett. 1997-ben nyugállományba helyezték.

Nevéhez fűződik Veszprémben a Károly-templom háborús kárainak és belső festésének helyreállítása, a torony újjáépítése, Köveskálon korszerű plébániaház építése a templommal egybefüggően, Pókaszeptken a nagyméretű templom megrepedt szentélyfalának rögzítése, a háború folyamán megsérült templomtoronynak eredeti alakjában való helyreállítása, a templom külső tatarozása. Az ő plébánosi szolgálatának idejére tehető Zalamerenyén a plébániaház külső-belső helyreállítása, a templomba új padok és szembenéző oltár állítása, Garaboncon a templom teljes megújítása, figurális művészi festése, festett üvegablakok, új tölgyafapadok és új oltár felállítása, Zalaújlakon a templom külső megújítása, új tölgyfapadok beszerzése, Csapin a kis misézőkápolna belső felújítása, új szembenéző oltár felállítása.

Párkányi atya csöndben éli nyugdíjas éveit Budapesten, legutóbb Koltay Gábor Mindszenty. A fehér vértanú című filmjében osztotta meg emlékeit, személyes élményeit Mindszenty Józsefről. A Mindszenty Társaság egész eddigi hűséges, Krisztust követő életútjának méltatásával arra kívánja ráirányítani a figyelmet, hogy minden üldözés, börtönbüntetés, mellőzés, elhallgattatás ellenére hűségesen követte az Úr tanítását, nemcsak a börtönben, hanem élete minden napján hű maradt Mindszenty József szellemiségéhez.