Professzor Dr. Kahler Frigyes: Laudáció Bedő Györgyről

2009. augusztus 03., Kiskunmajsa – ’56-os Emlékmúzeum

Bedő György 1930. július 11-én – az akkor éppen Csehszlovákiához tartozó – Munkácson látta meg a napvilágot, de lakóhelyükön, a Szabolcs megyei Mándokon anyakönyvezték, ahol édesapja főszolgabíró volt.

Elemi iskolában Mándokon járt (1936–1940), majd a Magyar Királyi Árpád Fejedelem Gimnáziumban, az akkor visszacsatolt Munkácson folytatta középiskolai tanulmányait (1940–1944), majd 1944–1948 között Kisvárdán fejezte be a Bessenyei György Reálgimnáziumban.

Az 1948/1949-es tanévet Egerben a Hittudományi Főiskolán töltötte. „Féltem, hogy nem leszek jó pap – és rossz van így is elég” – indokolta döntését Bedő György. Egy időre ezzel megszakadtak a fel­sőfokú tanulmányai.

1966–1971 között azután az ELTE magyar–könyvtár szakán szerzett diplomát.

A háború végéhez közeledve, az időközben Munkácsra költözött család Kisvárdán telepedett le, ahol igen nagy szegénységben éltek.

1948-ban a családfő nyugdíját is elvették. Bedő György így hirtelen családfenntartó lett: a kisvár­dai kísérleti gazdaságban volt fizikai munkás.

1951.-ben behívták katonának – mint osztályidegen munkaszolgálatos századba sorozták be (14 éves húga lépett helyére az állami gazdaságba, hogy a család megéljen), ahonnan 1953 őszén – 27 hónap után – szerelt le.

Budapesten maradt, annál az építőipari vállalatnál, ahol mint „lapátos katona” dolgozott.

1953–1959-ig anyagkönyvelő, majd könyvelő volt a FM Építőszerelő Vállalatnál.

1956 nyarán megbetegedett, így a forradalom napjait a János Korházban töltötte, s csak november 2-án mehetett haza Komáromba, ahová házassága folytán került. November 13-án született meg első gyermeke.

Éppen 50 éve, 1959-ben került a könyves szakmába, amelynek megismerte minden terültét. Volt a Könyvter­jesztő Vállalat komáromi könyvesboltjának üzletvezetője (1959–1969), majd hasonló beosztásban az Állami Könyvterjesztő Vállalat Írók Boltját vezette (1969–1972). 1972–1989 között az Állami Könyvterjesztő Vállalt beszerzési főosztályvezetője. Erre az időszakra esik második gyermekének születése is (1974). Húsz évvel ezelőtt, 1989-ben vonult nyugdíjba.

Bedő György számára a könyv nemcsak a saját és családja megélhetését biztosító szakmát jelentett. A könyv számára szent dolog: az ismeretek, a kultúra forrása, egyben az élet sója, egy emberibb világ kulcsa.

1996-ban határozta el, hogy kiadót alapít. Bedő György már nem volt fiatalember, amikor a Gondviselés megadta neki a lehetőséget, hogy saját kiadója arculatát kialakítsa.

Bedő György ezt a lehetőséget kegyelmi pillanatként fogta fel – nem hiszem, hogy véletlen a kiadó névválasztása: KAIROSZ. Sokatmondó elnevezés, amely nemcsak a Kiadó vezetőjét, de a szerzőket is figyelmezeti. Minden írástudónak vannak pillanatai, amolyan kegyelmi idők, amelyet azért kapunk, hogy értékes alkotások születhessenek, kegyelmi idők, amelynek kihasználásáért felelősek vagyunk, amelyek eltékozlása súlyos bűn!

Az első 4 évben mintegy száz könyvet adott ki: mind olyan műveket, amelyek „hiányoztak a magyar könyvkiadás palettájáról.”

A Kiadó arculata jól tükrözi ezeket a kegyelmi időket. A vallásos műveken és a teológiai szakirodalmakon kívül a nemzeti önazonosságot szolgáló művek sokasága került ki Bedő György kiadójából. Emellett a magyar és világirodalom remekei sorjáznak a történelmi, pszichológiai és közgazdasági szakmunkákkal együtt, ifjúsági klasszikusok és a művészettörténet egy-egy gyöngyszeme. Sokszínű, gondosan válogatott, gyakran hiánypótló művek.

Az immár több mint 12 éves működése során megjelentetett kínálatát áttekintve, láthatjuk, hogy a Kiadó műfaji kötöttség nélkül törekszik időtálló, értékes, elfelejtett vagy teljesen ismeretlen műveket is közreadni. Ezekben az években mintegy 500 könyvet jelentetett meg, s különösen büszke a Miért hiszek? (legsikeresebbek: Böjte Csaba, Márfi Gyula, Székely János stb.) és a Magyarnak lenni címmel kiadott sorozatra, melyek mindegyike túl van már az 50. köteten.

A könyveik iránt érdeklődők szép számmal találnak a vallás, a teológia, a művelődéstörténet és a történelem témakörében megjelent kiadványokat, de a szépirodalmat és a memoárirodalmat szerető Olvasók is kedvükre válogathatnak Kairosz-könyvekből.

Csak jó és értékes könyveket adnak Olvasóik kezébe, azaz Rónay György szavaival élve, olyan könyveket, „amelyek élni segítenek”.

Mely művekre büszke különösen a Kiadó vezetője?

  • Szent Ágoston: De civitate Dei (I–IV. kötetből már 3 megjelent – karácsonyra várható a IV. is).
  • Csillag Éva szerkesztésében, Boldog lelkek címmel Molnár C. Pál allásos festményeit tartalmazó album.
  • Edward Norman: Isten hajléka című album.
  • Órigenész: A princípiumokról és Kelszosz ellen című művei a CATENA sorozatban (egyházatyák művei és monográfiák).
  • Müller: Katolikus dogmatika.
  • II. János Pál: A test teológiája.
  • Öszinte hívük: Luciani.
  • Az Árpád-ház szentjeiMagyar Zoltán sorozata (György, Márton, Imre, Erzsébet, Piroska).

Egy dolog hiányzik csak a KAIROSZ kínálatából: a korunkban divatos giccs és a lelket romboló erőszak könyvei, no és az áltudományos népbutítás.

Egy ilyen kiadót vezetni nemcsak nagy bátorságra, szilárd erkölcsi tartásra vall, de nem kis anyagi kockázatot jelent.

Bedő György mindezt vállalva haladt és halad ezen az úton, amelyet a kereszténység és a magyar nemzet érdekében vállalt, s amelyet igazán egy tisztultabb jövendő – amelynek az általa kiadott könyvek is építő kövei – fog majd értékelni.

A Sors úgy hozta, hogy 1998 nyarán elkészült kéziratom kiadására – amely Brusznyai Árpád (mártírhalált halt ’56-os forradalmár, veszprémi tanár) koncepciós peréről szólt – a KAIROSZ kiadót ajánlották. Ekkor ismerkedtem meg Bedő Györggyel. Aztán múlt az idő, s most készítette el a Kiadó a 10. kötetemet: a ferencesek ellen indított koncepciós perekről. Valahogy’ ott ragadtam, s ez koránt sem a véletlen műve.

Nemcsak azért történt így, mert Bedő Györggyel félszavakból is értettük egymást (ezért is), s mert jó dolgozni olyan profival, mint Bedő György, de leginkább az az eszmei tisztaság kötött ide, amit Bedő György teremtett meg a KAIROSZ-ban.

Arra meg nemrég’ derült fény, hogy én is ugyanabban a mándoki elemi iskolában tanultam a betű­vetést és az egyszeregyet – csak 9 évvel később – Pálmay tanító úrnál és Répászky Mária tanító néninél, mint Bedő György,
s ugyanabban a templomban hallgattuk a vasárnapi szentmiséket.

Nagyon mélyre nyúló gyökerek ezek – sokan talán legyintenek is rá. Bennem azonban világossá vált, amikor Bedő Györgyről és a KAIROSZ jelenségről beszélünk, valójában annyi történt, hogy a jó mag jó fölbe hullott: és százszoros termést hozott.

S ez a termés gazdagítja mindazokat, akik „éhezik és szomjúhozzák az igazságot”, akiket szépség utáni vágyuk a lélek szépségéhez vezet, s akik gyermekük kezébe olyan könyvet keresnek, amelyik gyarapít és nem rombol.

Bedő György életműve a mai világban missziós munka, s maradéktalanul megfelel azoknak a keresztény és nemzeti céloknak, amelyeket Isten szolgája, Mindszenty József bíboros hercegprímás is magáénak vallott.

Igazságos a döntés, mely Bedő Györgynek ítélte 2009-ben a Hercegprímásról elnevezett emlékérmet.

*

A Kairosz Kiadó Mindszentyről megjelentetett könyvei:

  1. Mészáros István: Mindszenty és az ,,Ostpolitik”. Adalékok az Ostpolitik történetéhez, 1957–1971 (2001)
  2. Mészáros István: Pannonia Sacra. Mindszenty tanulmányok (2002)
  3. Adriányi Gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország, 1939–1978. A Mindszenty-ügy (2004)
  4. Mészáros István: Mindszenty. Egy ’kultusz’ a XXI. Században. A Mindszenty-tisztelet története, 1975–2005 (2005)

Vissza

 
A Mindszenty Társaság


mindszenty
imalanc
pantheon
tarsasag
emlekerem
osztondij
tamogatas
kapcsolat
elerhetoseg
 
 

Ma 2019. augusztus 25. vasárnap, Lajos és Patrícia napja van.

hir
kep
hang
film
dokumentum
gondolat
emlekhely
szemle
archivum
 
 

Legutóbbi frissítés:
2019.07.31. Gondolat
Mindszenty öröknaptár
<<  Augusztus  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
     3
  6  7
 

Mindszenty József bíboros, herceprímás, esztergomi érsek címere