Nagy Alajos: Laudáció Melczer Aladárról

Szombathely, 2006. június 11.

Igen nehéz valakinek tetteiről, jó cselekedeteiről beszélni annak, aki az élet legszebb esztendőit – a szép férfikor évtizedeit – együtt gyalogolta azzal a személlyel, akiről beszélnie kell. Túl sok a közös élmény, a közös gondolat és cselekedet ahhoz, hogy ne legyünk elfogultak. A közös úton lerótt gyaloglás, a beszélgetések és a tettek olyan hatalmas élményanyagot halmoztak fel, hogy nehéz közülük kiválasztani, melyik is lenne most alkalmas e laudáció megtartásához.

Megismerkedésünk is egy nemes cél megvalósításánál történt a forradalom 10. évfordulóját ünnepeltük Bonnban. Hamburgból Kölnbe utaztam, hogy az ünnepségeket előkészítsem. Közös barátunkkal, Hieró Pistával mentem át Bonnba, ahol a szentmisén Te orgonáltál. Jó magam is sokáig kántoroskodtam, így hamarosan megtaláltuk az első köteléket. A 10. évforduló megünneplésének előkészítésében – melyre a bonni Beethoven-Halle nagytermében került sor – közvetve együtt dolgoztunk.

Azóta párhuzamosan lépdelünk a nemzetféltő emigrációs tevékenységek göröngyös ösvényén.

A Borsodból elszármazott Melczer Aladár – aki a pesti Piarista Gimnázium diákjaként végezte középiskolai tanulmányait – hamarosan szembekerült a kommunista diktatúrával. Mint földbirtokos szülők gyermeke – édesanyja rokoni kapcsolatban állt Horthy Miklós kormányzó feleségével – természetesen el volt zárva az egyetemi, főiskolai tanulmányok elől. Lóápolóként kereste kenyerét. Talán éppen ez a tevékenysége jegyezte el nagy szenvedélyével, a lovaglással.

Mint diák részt vett a Mindszenty bíboros által meghirdetett antikommunista, nemzetnevelő imahadjáratában és a zarándoklatokon. A Sziklakápolnánál hallgatta Mindszenty híres beszédét, ahonnan az ÁVO zavarta el a Gellérthegy oldalában összesereglett fiatalokkal együtt.

Családját kitelepítették 1952–1954-ig munkaszolgálatosként „védte” Rákosi szocialista Magyarországát.
A „muszosok” (= munkaszolgálatosok) megalázó kezelése mindenki számára ismeretes.

1956-ban a herceghalmi kísérleti gazdaságban dolgozott, ahol a forradalom alatt megválasztották a munkástanács alelnökének. Érdemeiért az 1956-os emléklappal jutalmazta a Magyar Köztársaság Elnöke.

A forradalom bukása után menekülnie kellett. Németországban, a bonni egyetem tanult közgazdaságtant.

Mint egyetemista, kántorként szolgálta a menekült magyarok léleképítését. Gyakran nyilatkozott az amerikai „kényszerrabságban” élő Mindszenty József bíboros helyzetének megjavítása érdekében.

Mindenben követte a nagy bíboros elveit. Ápolta a magyar egyházi éneket, de családjában is eleget tett a hercegprímás úr kérésének, amit Ő feladatnak tekintett. Mindkét lányát megtanította magyarul. Sőt, felesége is, aki Vele együtt hazaköltözött, érti és beszéli a magyar nyelvet. Ennek a hatalmas sikernek nehézségeit csak az tudja és érzi, aki maga is emigrációban élt. A hétköznapi életben a gyermekek a befogadó ország nyelvén játszottak, tanultak. Este, mikor hazatért a fáradt apa, át kellett állniuk a – nyugat-európaiak számára hihetetlenül nehéz – magyar beszédre, mert Melczer Aladár csak magyarul beszélt velük! Addig nem értette kéréseiket, élménybeszámolójukat, amíg azt nem magyarul mondták el! Nem hiszem, hogy erről szívesen beszélne, de vérző szívvel tette, hiszen melyik szülő nem szeretne gyermekeivel kedélyesen, feszültségek nélkül elbeszélgetni. Mindkét lánya perfektül beszél, ír, olvas magyarul, német felesége pedig magyar gyermekeket oktat a német nyelv elsajátítására. Íme így teljesítette Mindszenty nagy kérését az emigrációhoz: „… imádkozzatok gyermekeitekkel magyarul! – kéri halála előtti utolsó körlevelében. Bármilyen fáradtak is vagytok este, csevegjetek velük magyarul, meséljetek és énekeljetek magyarul! Édesapák, gondoskodjatok arról, hogy a gyermek megtanulja a magyar betűt is, tanítsátok meg magyarul olvasni. Olvassatok nekik a magyar történelemből, a magyar földről”.

Melczer Aladár a nagy magyar Hercegprímás tanácsát a legtökéletesebb módon követte és teljesítette!

De Aladár barátom másképpen is szolgálta a keresztény magyar ügyet. Feladta a jó német állását, és átköltözött Burg Kastl-ba, ahol jóval kevesebb anyagi juttatásért vállalta a szabad világ egyetlen magyar gimnáziumának gazdasági vezetését. Ez nagy feladat volt, mert a német állam támogatása lassan elapadt, a gimnáziumnak és a diákotthonnak teljesen a szülők, a gyérszámú adakozók, a Bajor állam – élén Heinrich Aigner CSU-képviselővel és Franz Josef Strauss-szal –, valamint a katolikus egyház támogatásából kellett fennállását biztosítani.

Melczer Aladár méltó módon tett eleget e feladatnak.

Részt vesz az emigráció politikában is, mint a Központi Szövetség Északrajna-Westfáliai Tartományi Szövetség elnöke, képviselője részt vett az európai emigráció szinte minden fontos döntésében. Mint a Németországi és Európai Szabadságharcos Szövetség tisztségviselője gyűjtött a Prágai Tavasz magyar menekültjeinek, vezette az erdélyi falvak lerombolása és a Bős–Nagymarosi erőmű felépítése ellen, valamint a Kádár és Brezsnyev bonni látogatását elutasító tüntetéseket, és részt vett az ’56-os sírok elszántása és a fiatalkorúak kivégzése akciókban.

Ezért a Magyar Köztársaság Elnöke a Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki.

Mikor a vatikáni Ostpolitik durva folyományaként a kommunista és az amerikai diplomácia fondorlatos következményeként Mindszentynek el kellett hagynia Magyarországot – ahogy Ő mondta: „vállára vette élete legnagyobb keresztjét” –, természetes volt, hogy a keresztény s így nemzeti emigráció felajánlotta szolgálatait a legnagyobb magyar Főpapnak.

Részt vettünk európai körútján, szerveztük a hozzá vezető zarándoklatokat.

Abban a – mondatának – kegyelemben részesültünk, hogy Dálnoki Veress Lajos és Harangozó Ferenc ajánlására Mindszenty hercegprímás úr privát audencián fogadott bennünket a Pázmáneumban, ahol elmondhattuk a nemzeti emigráció problémáit, és magunkkal hozhattuk a nagy Főpap áldását.

A Bíboros Úr kölni látogatásának szervezése elsősorban a műsor összeállítása, valamint a meghívandó német vendégek névsorának összeállítása a mi feladatunk volt.

A Hercegprímás detronizációja napján Melczer Aladárt bíztuk meg, hogy álljon állandó kapcsolatban a Pázmá­neummal. Ő vette telefonon a Bíboros híressé vált nyilatkozatát, amit szétküldtünk a német és a magyar sajtónak, valamint a világon szétszórt magyar emigráció képviseleteinek. Sőt, együtt szerveztük a rá következő vasárnapi tüntetést a kölni dóm szomszédságában, ahol Kádárék is képviseltették magukat ügynökeik által.

A mariazelli temetésen a Szabadságharcos Szövetség nagy számban képviseltette magát, éppen úgy, mint a Her­cegprímás földi maradványainak hazahozatalának megszervezésében, a díszőrség felállításában, az európai emigráció búcsúztatójának megszervezésében, valamint a koporsó átadásánál, Hegyeshalomnál, ahol az emigráció nevében mi adhattuk át a Bíboros földi maradványait – a magyar nép nevében átvevő – Lezsák Sándornak.

Melczer Aladár nemcsak a díszőrséget szervezte, de Ő búcsúztatta a Bíborost a Szabadságharcos Szövetség nevében is.

Idehaza sem szűnt meg nemzetünk e nagy Fia életszentségének bizonyításában és Mindszenty József boldoggá avatását szorgalmazni.

Ezen tevékenységei alapján érdemes a Mindszenty emlékéremre és a Mindszenty Társaság köszönetére.

Vissza

 
A Mindszenty Társaság


mindszenty
imalanc
pantheon
tarsasag
emlekerem
osztondij
tamogatas
kapcsolat
elerhetoseg
 
 

Ma 2019. augusztus 25. vasárnap, Lajos és Patrícia napja van.

hir
kep
hang
film
dokumentum
gondolat
emlekhely
szemle
archivum
 
 

Legutóbbi frissítés:
2019.07.31. Gondolat
Mindszenty öröknaptár
<<  Augusztus  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
     3
  6  7
 

Mindszenty József bíboros, herceprímás, esztergomi érsek címere