Gyurácz Ferenc: Laudáció dr. Gyürki Lászlóról

Szombathely, 2006. június 11.

Főtisztelendő Prelátus Úr!

Tisztelt Társaság!

Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

A Mindszenty Emlékérem egyik mai várományosa, dr. Gyürki László professzor úr – pápai prelátus, kanonok, körmendi plébános – munkássága, életműve olyan gazdag, kiterjedt, változatos és karizmatikus, hogy méltó bemutatására, értékelésére talán akkor sem vállalkozhatnék, ha képzettségem és tevékenységem jellege közelebb állna az övéhez, és hogyha személyét a folyóirat-szerkesztő és a szerző szokványos kapcsolatán túlmenően is ismernem adatott volna. Szerencsésebb, a katolikus kultúra tagoltabb munkamegosztását megvalósító korokban komoly tudós dolgozatok sorozata szólna már róla, és talán munkájának monográfia-szerű számbavétele is megtörtént volna már.

El kell azonban ismerni – hisz ezt még a kívülálló is észre veheti −, hogy a vele kapcsolatba kerültek széles köre tisztában van munkássága jelentőségével, érzi és értékeli is személyiség és mű kisugárzását. Több kitüntetés mellett jelzi ezt az a gazdag tartalmú emlékkönyv, amelyet négy évvel ezelőtt, Gyürki László 70. születésnapjára bocsátottak ki munkatársai Körmenden, s amelyet olyan szerzők fémjeleznek, mint például Szennay András vagy Jakubinyi György, Mészáros István vagy Hetényi Varga Károly. Ezt a könyvet – s benne főként Szabó Gyula írását − magam is felhasználom a következőkben, amidőn egészen röviden áttekintem Gyürki atya életútját.

1932-ben született, nagyon szegény földműves család öt gyermeke közül elsőként Egyházasrádócon (abban a vasi faluban, amelynek református részében két évvel korábban Für Lajos látta meg a napvilágot). Kora gyermekségétől pap szeretett volna lenni, de családjában néha a mindennapi kenyérből is hiány volt, hogyan is telt volna az ő taníttatására. Szerencsére Szakos Gyula püspöki titkár segítségével mégis bekerülhetett a szombathelyi püspökvárba, ahonnan kijárt tanulni a premontrei gimnázumba. A kis- és nagyszeminárium, majd ezek megszüntetése után 1952-től a győri papnevelde, végül a Budapesti Központi Szeminárium lettek színterei tanulmányainak. 1957. június 23-án szentelte pappá Kovács Sándor megyéspüspök. Ekkorra már, tehetségének és nagy szorgalmának köszönhetően, túl volt a licenciátusi szigorlaton, amelyet pedig általában a pappá szentelés utáni évben szoktak letenni. Gyürki László azért sietett vele, hogy azután teljes figyelmével a biblikus tanulmányok felé fordulhasson. Nyelvtudása már készen állt e kutatásokhoz: nemcsak a latin, a görög, a héber és az arámi nyelvet tanulmányozta alaposan, hanem a szír és az arab nyelvvel is megismerkedett. Számítása azonban nem vált be, mert püspöke, éppen arra hivatkozva, hogy neki már úgyis megvan a licenciája, kisegítő kápláni szolgálatra rendelte.

Nem ez volt az utolsó eset – és nem is a legsúlyosabb −, amidőn pályájának belső logikája nem érvényesülhetett. Bár származása talán éppenséggel hajlamosíthatta volna a rendszerrel való kooperációra, ő pontosan tudta, hogy nem szolgálhatja egyszerre az igazságot és az ateista államot. Az ún. békemozgalomban való részvétel elől határozottan kitért, amiért 1958-ban azonnali hatállyal távoznia kellett éppen, hogy elfoglalt kőszegi káplánságából. Az egyházügyi hatóságok később is számos akadályt gördítettek főként tudományos pályája elé – amint ez olvasható kis önéletrajzi könyvében.

Teljesen megakadályozni azonban nem tudták ezt a pályát. Bárhova került ugyanis Gyürki atya, mindenütt hallatlan szorgalommal és ambícióval tevékenykedett. Őt munkával büntetni nem lehetett, hisz bármily eldugott helyre tették is, Isten és a nép szolgálata mindenütt lehetséges volt, és ő éppen ebben látta és látja élete és hivatása értelmét. Miként újmisés jelmondata is jelezte: „Mindent az Evangéliumért teszek, hogy abban részem legyen.” (1 Kor 9,23) És többé vagy kevésbé, de mindenütt lehetséges volt a biblikus tanulmányok folytatása, vagy éppen a helytörténeti kutatómunka is. A hetvenes évek elején készült el a Szentírás új magyar fordítása, amelyben hét ószövetségi könyv átültetésével dr. Gyürki László olaszfai plébános is részt vett.

Erre az időre az állami nyomás enyhült, és lehetővé vált, hogy Gyürki László hosszabb időt tölthessen el Rómában, a Pápai Magyar Intézetben. Ez az időszak új lendületet adott a negyvenes évei elején járó Szentírás-kutatónak. Elkészítette magántanári disszertációját, amelynek eredményeképpen később a budapesti Hittudományi Akadémia tanára lett. (Tegyük hozzá: bejáró, ingázó tanára.) Ugyanakkor Rómából eljuthatott a Szentföldre, ahol, mint írja, elkapta a „szentföldi láz”, komolyan elkezdett palesztinológiával foglalkozni, s aztán majd még több szentföldi utat tett − volt köztük, még a kommunista időkben, amelyet illegálisan, komoly kockázatot vállalva. Minthogy Szent Pál működésével is behatóan foglalkozott, sorra fölkereste azokat a helyeket is, ahol az apostol járt. (Legutóbb már közel a hetvenhez, de még mindig hátizsákosan, vonaton, busszal gyalogszerrel közlekedett.) Útjai nyomán számos sikeres könyvet publikált már a hetvenes évektől a legutóbbi esztendőkig.

Tudományos és ismeretterjesztő irodalmi munkásságának még két témakörét említem meg: a Faludi Ferenc, illetve a Batthyány-Strattmann László életével és munkásságával kapcsolatos kutatásait, tanulmányait, könyveit és előadásait. Különösen a nagy körmendi szemorvos kultuszának megteremtésében végzett hatalmas munkát: könyvek és kisebb írások sorát publikálta, előadások tucatjait tartotta, kiállítást rendezett, létrehozta a hercegorvos emléktemplomát Körmenden stb. stb. És nem mellesleg: a boldoggá avatási eljárás ügyvédi posztját is betöltötte. (Megteszi a tőle telhetőt a mártír Brenner János boldoggá avatásáért is.)

Gyürki professzor úr szerteágazó munkásságát még felsorolásszerűen sem lehet itt most végigpásztázni. Túl a már említetteken, zarándokútjait és tanulmányútjait, megszámlálhatatlan élőszóbeli és rádiós előadását, tanári munkásságát, könyvkiadói tevékenységét és még oly sok mindent figyelembe véve óhatatlanul adódik a kérdés: mikor jutott ideje minderre? Mikor volt ideje minderre lelkipásztori munkája mellett, amelyet 1986 óta Körmenden és a környező falvakban végez szakadatlanul?

Egykori szeminarista társa, az őt jól ismerő Szabó Gyula kanonok, amidőn Gyürki atya jellemének titkait, tevékenységének mozgatórugóit fürkészi, három tényezőt emel ki: 1. Biblikus elkötelezettségét, a Szentírás olthatatlan szeretetét, amely Gyürki László kisgyermek korában gyökerezett, 2. két súlyos betegségből való felépülését, amelyek megtapasztaltatták vele Isten rendkívüli kegyelmét, végül 3. egy közlekedési balesetet, amelyből szinte csodálatos módon menekült meg, és amely szintén életének „belső erejét” növelte, „mint Jákob életében az égig érő létra” − amiként Szabó Gyula írja.

„Életének belső ereje…” Úgy gondolom, fontos kifejezés ez. Számomra mindenesetre titokzatos, és mégis egyértelmű magyarázatot ad személyének és írásainak karakterére. Folyóiratunkban, a Vasi Szemlében az elmúlt évtizedben négy tanulmányt közölt. Ezek közül számomra az első a legemlékezetesebb. 1997. évi ún. család-számunkban jelent meg, címe: A család méltósága az ószövetségi Szentírásban és a zsidó hagyományban. A tudományos alapossággal megírt írásból különös, megnyugtató belső fény sugárzott. Önmagában a téma bensőségessége nem magyarázta ezt. A szerző hozzáállása volt a magyarázat. Legegyszerűbb talán szeretetnek nevezni, vagy úgy, ahogy Szabó Gyula írta: életének belső ereje…

S ha befejezésül úgy vélekedem, hogy ez a tulajdonság – minden alkat-béli különbözőségük ellenére − összeköti őt Társaságunk és az Emlékérem névadójával, Mindszenty József bíboros-hercegprímással, akkor ezt nem a kitüntetés indoklásaképpen mondom.

Ilyen indoklásra a fentiek után, dr. Gyürki László gazdag életművének hozzávetőleges ismeretében sincs szükség. Ellenkezőleg, úgy gondolom: Társaságunkat éri szerencse és megtiszteltetés, hogy ezt a díjat dr. Gyürki Lászlónak a mai napon átadhatjuk.

Vissza

 
A Mindszenty Társaság


mindszenty
imalanc
pantheon
tarsasag
emlekerem
osztondij
tamogatas
kapcsolat
elerhetoseg
 
 

Ma 2020. február 24. hétfő, Mátyás napja van.

hir
kep
hang
film
dokumentum
gondolat
emlekhely
szemle
archivum
 
 

Legutóbbi frissítés:
2019.07.31. Gondolat
Mindszenty öröknaptár
<<  Február  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
     
29 

Mindszenty József bíboros, herceprímás, esztergomi érsek címere