Rétság is beírta nevét a magyar honvédelem történetébe

A Magyar Honvédelem napján (május 21.) mindenképpen említést kell tenni Rétságról. Nem csupán azért, mert a huszadik században hosszú évtizedeken keresztül működött itt hazánk egyik legnagyobb harcijármű-bázisa, hanem azért is, mert az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban a visszavonuló seregek a nyugat-nógrádi település környékén állították komoly erőpróba elé az előrenyomuló cári-osztrák hadakat.

---

​A Városi Művelődési Központ és Könyvtár előterében, a balra található falon olvasható annak a táblának a szövege, amely az 1849. július 17-én lezajlott rétsági csatának állít emléket. A budai vár győzedelmes megvívása után a Ferenc József császár által behívott orosz cári seregek űzni kezdték a magyar honvédhadat, amely észak felé hátrált, Érsekvadkert, Balassagyarmat és Losonc irányába. Ám menet közben mindenképpen fel kellett venni a harcot az ellenséggel, ennek egyik területe a Börzsöny és Cserhát hegységek találkozási pontja volt. Itt kedvező körülmények és terepviszonyok kínálkoztak, hogy a szomszédos magaslatokról tüzérségi tűzzel folyamatosan lőve a muszkákat, lassításra és megállásra kényszerítsék az előretörő cári csapatok. Itt zajlott tehát 1849. július 17-én a rétsági csata. (...)

Büszkék a múltjukra
– Mi egy kisebb település vagyunk, ráadásul a tizenkilencedik században még csak egy apró faluként szerepeltünk hazánk térképén, éppen ezért csak néhány komolyabb esemény kerülhetett a történelemkönyvünk lapjaira, ezek közül mindenképpen kiemelkedik a rétsági csata, amire felettébb büszkék lehetünk. Nem véletlenül emeltek elődeink emléktáblát a hősök tiszteletére, és amikor az aradi vértanúk előtt hajtunk felet október hatodikán, az iskolásokkal, a helyi intézmények, egyesületek, egyéb civil szervezetek képviselőivel karöltve rendre megkoszorúzzuk az emlékfalat. A Magyar Honvédelem Napjához kapcsolódva ugyanakkor feltétlenül említést kell még tenni Pálinkás-Pallavicini Antal és bajtársai bátor cselekedetéről, akik a rétsági laktanyából kiindulva szabadították ki felsőpetényi házi őrizetéből 1956. október végén Mindszenty József bíboros-hercegprímást. Kettőjük közös szoborkompozíciója az északnyugati városrészben településünk egyik ékessége és jelképe – mondta a jeles ünnephez kapcsolódva Mezőfi Zoltán polgármester. 
                                                                  (Forrás: Nool.hu - Nógrád Vármegyei Hírportál)