Példa mindannyiunk számára – Kerekasztal-beszélgetést tartottak Mindszenty Józsefről Szombathelyen

Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása életének néhány részletéről, a boldoggáavatási eljárásról is szó esett április 16-án a szombathelyi premontrei gimnáziumban tartott rendezvényen. Kovács Gergely okleveles posztulátorral és Soós Viktor Attila történésszel, a Mindszenty Társaság tagjával, Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár munkatársa beszélgetett. Az eseményen köszöntőt mondott Székely János megyéspüspök.

---

A programot a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportja szervezte.

„A Szombathelyi Egyházmegye a szentek földje” – Szent II. János Pál pápa szavait idézve  köszöntötte a megjelenteket Székely János megyéspüspök. 

A szombathelyi főpásztor kifejtette: a Szentatya többek között Szent Mártonra, Batthány-Strattmann Lászlóra és Mindszenty Józsefre gondolt, aki a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban tanult nyolc éven át.

Székely János püspök Mindszenty József gyermek- és ifjúkoráról, az életét meghatározó vasvári zarándoklatról, édesanyjának és édesapjának példájáról, valamint a Premontrei Gimnáziumban töltött évek kiemelkedő eseményeiről is szólt röviden, mely döntő időszak volt az életében.

„Jellemformálásának, a szent megszületésének fontos évei – fogalmazott a főpásztor. – Azt kívánom, hogy egyházi iskoláink ugyanezt a szellemiséget, értékeket tudják közvetíteni fiataljainknak.”

A kerekasztal-beszélgetés elején a résztvevők megosztották élményeiket Mindszenty József bíboros személyével, életútjával kapcsolatos első találkozásukról. Majd a boldoggá avatás fogalmát tisztázták.

Kovács Gergely ismertette, hogy az eljárás során a négy sarkalatos erény hősies gyakorlását vizsgálják egy adott személy életében, akárcsak az isteni erények meglétét, így az evangéliumi tanácsokat, az alázatosságot is. Míg a korábbi időkben az erények hősies gyakorlatára fektetett nagy hangsúlyt az életszentség teológiája, addig a 20. században arra helyezték a hangsúlyt, hogy az életszentség nem kiváltság, hanem mindannyian meghívottak vagyunk erre – szögezte le a posztulátor. – Mindezt a hit, remény, szeretet mindennapi gyakorlásával érhetjük el.

Soós Viktor Attila elmondta: a boldoggáavatási folyamatot az az egyházmegye indítja el, ahol az adott személy elhunyt, ezért lett Mindszenty József ügyében a Bécsi Egyházmegye az illetékes. 1991 óta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye az eljárás aktív irányítója. A boldoggáavatási és szenttéavatási eljárás keretében befejeződött és lezárult Mindszenty József életútjának vizsgálata. Minden olyan területet megvizsgáltak, amit lehetett; már csak egy dologra várnak: egy imameghallgatásra. Ezzel egy harmincéves folyamat zárul le – fogalmazott a történész.

Kovács Gergely arról is beszélt, hogy Mindszenty Józsefben személyiségfejlődése és közösségi hatása a példa számára. Nagyon sok mindenben meg tudta haladni önmagát, például elítélte a kommunizmust, de el tudta fogadni, tisztelni tudta Nagy Imre kommunista mártír miniszterelnök emlékét, aki őt először rehabilitálta. Meghaladta az ideológiai korlátokat – mondta a posztulátor. Amit szintén példaértékűnek tart, hogy megtalálta a hangot az egyszerű emberekkel, fiatalokkal, érdeklődött a hívei iránt.

Életében, személyiségében tudott változni, és sokszor megelőzte a korát. Karizmatikus hatása volt a közösségre, ami 1945–1948 között is, de az emigrációban is egyértelműen megjelent – hangzott el a hercegprímásról szóló beszélgetésen. – A börtönben csak imádkozni tudott, és elmélyült benne az életszentség.

Mindszenty József mindvégig lelkipásztor tudott maradni, ami életének, papságának legfontosabb feladata volt. Erre figyelünk a legkevésbé – emelte ki Soós Viktor Attila. – Bárhová hívták, igyekezett mindenhová eljutni, hogy Isten üzenetét elvigye a legkisebb falvakba is. Sokat utazott, hogy a világban szétszóródott magyarokat felkeresse, megerősítse őket hitükben, függetlenül attól, melyik felekezethez tartoznak.

Mindszenty József tudta, mik a gyengeségei, reálisan felmérte, hogy mire képes, de bízott a Gondviselésben, ami erőt adott lelkipásztori feladatának elvégzésére – fogalmazták meg a pódiumbeszélgetésben, amelyen szó esett a hercegprímás közéleti aktivitásáról is.

Kovács Gergely arról is beszélt, hogy Mindszenty József élete első felében antidemokratikus ember volt, mert ezt örökölte az Egyház tanításából, a korból, amelyben felnőtt, de ahogy az Egyház tanítása is változott, ő is képes volt hasonló változásra. A 20. század elején természetes volt, hogy a papok politizálnak, pártokat támogatnak, ez Mindszenty Józsefre is hatott, de ahogy a 20. században Európa átélte a két világháborút, annak minden szörnyűségével, az Egyház felismerte, hogy változtatnia kell a közéleti szerepvállalásán. Kovásszá kell válnunk, mert küldetésünk van. Ha ezt hitelesen éljük, az hat a közösségre is. És erre Mindszenty József rájött – hangzott el a beszélgetésben.

Mindszenty József felemelte szavát a felvidéki magyarok kitelepítése ellen. De jelentéseket kért az internálótáborokról is; van, ahová el is látogatott – ismertette Soós Viktor Attila, hangsúlyozva: Fontos feladatunk, hogy az elmúlt évtizedek igaztalanul rárakódott vádjait, rágalmait lehántsuk Mindszenty József atyáról, és arra, ami hibája volt, rávilágítsunk.

(Forrás: Magyar Kurír / Szombathelyi Egyházmegye / fotó: Szombathelyi Egyházmegye facebook-oldala)