Mindszenty körlevele az egyházmegye felajánlásáról Szűz Mária szívének – Érsekségi ékességek

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal Mindszenty József veszprémi megyéspüspök azon 1945-ös körlevelének hátterét ismerhetjük meg, melyben kihirdeti, hogy az egyházmegyét Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ajánlják.
Mindszenty József veszprémi püspök 1945. augusztus 20-án felajánlja Szűz Mária Szeplőtelen Szívének a Veszprémi Egyházmegyét és plébániáit.

---

„Van Isten felettünk, háborgó tenger-hullámok közt is szent hitünk hirdeti: de épp ma, amikor, mint igazságos Bírónak bűneinkből font ostora, úgy suhog felettünk, félve közelítünk feléje. Ezért nagy megkönnyebbülés, nagy-nagy biztatás számunkra, hogy a megbántott Istennek édesanyja van, aki nekünk is édesanyánk Gyümölcsojtó és a Kálvária óta. És ennek az édesanyának szíve van, szeplőtelen Szíve.”

Miután 1944 novemberénék végén a nyilasok Mindszenty József veszprémi püspököt letartóztatták, veszprémi fogságának kezdetén, december első péntekjén (1944. december 1.) négy fogolytársával együtt felajánlotta a veszprémi egyházmegyét Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.

„…szentségével, tanácsa súlyával, vigasztalása enyhületszerzésével, imádsága hatalmával. Azóta is Szent Fiánál Ő a leghatalmasabb közbenjárónk, az egész földkerekség engesztelője. Jézus az égben az Atya jobbján ül, Mária pedig, mit Királynő a Fiú jobbján áll, hogy (…) a legbiztosabb menedékünk és leghűségesebb segítőnk legyen. A megváltás (…) Krisztus összes tagjainak szentséges anyja minden hívő lélek megmentője (…) az isteni kegyelem kimeríthetetlen tengere, minden javak kiosztója.”

Mindszenty 1945. február 28-án, már soproni fogsága idején, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek zárdájában fogalmazott meg egy másik, hasonló, de kibővített tartalmú püspöki körlevelet. Ebben jobb idők reményében elrendelte, hogy 1945. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén, a veszprémi székesegyházban mind az egyházmegye, mind az egyházmegye plébániáinak ünnepélyes felajánlása történjen meg Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.

A főpásztor elrendelte azt is, az egyházmegye területén minden plébániatemplomban a megfelelő előkészítés után az egyházközségeket Szűz Mária Szívének ajánlják fel. A „megfelelő előkészítés” azt jelentette, hogy a híveket előre kellett tájékoztatni a szándékról, illetve lelkiekben felkészíteni őket az ünnepre. Ez a szentmise előtt megfelelő gyónási lehetőség biztosításával, a szentmisén a körlevél gondolatai alapján megtartott prédikációval, valamint a búcsúk ismertetésével, illetve a szentáldozásra való buzdítással történt. A világi hatóságok és az egyházközségi képviselők is hivatalosak voltak az ünnepélyes felajánlásra.

A közel hat oldalas körlevél 1945. július 12-én jelent meg, amely három nagy tematikus egységből áll. Az első rész Szűz Mária misztériumával foglalkozik négy témakörben: 1.) Az Anyaszentegyház és az Istenanya, 2.) Mária Szeplőtelen Szíve, 3.) Mária szerepe a megváltásban, 4.) Szeplőtelen Szív. A három oldalnyi elmélkedés Alexandriai Szent Cirill, IX. Pius, XIII. Leó, X. Piusz, XI. Piusz és XII. Piusz pápák tanításaira épültek.

A körlevél második részében volt olvasható maga a rendelkezés és a felajánló ima szövege, végül befejezésként a búcsúk ismertetése.

Az egyházmegye és plébániái felajánlásának ünnepélyességét és az ünnepre való felkeszülést segítette, hogy augusztus 18–20. közötti napokra a püspöki kar Szent István király tiszteletére tartandó háromnapos lelkigyakorlatot rendelt el.
                                                                (Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye / Magyar Kurír)