Mindszenty József veszprémi püspök első bérmakörútja – Érsekségi ékességek (119.)

​A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal Mindszenty József veszprémi püspök első bérmakörútjának emlékeit, dokumentumait ismerhetjük meg. Az 1940-es évek elején Czapik Gyula veszprémi püspök egyik körlevelében összefoglalta bérmakörútjai tapasztalatait. A tizenhat részből álló összefoglaló a későbbiekben irányelvvé és iránymutatássá vált a bérmálások kapcsán.

---

Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése után második körlevelében ismertette a tavaszi bérmálások sorrendjét: mikor, melyik plébánián lesz a bérmálás az igali, a pacsai és a Nagykanizsa városi és vidéki esperesi kerületekben. A korábbi tapasztalatokat és gyakorlatot követve kiemelte: „A lábbeli hiánya, a ruha gyengesége miatt senki se maradjon el a bérmálástól. Ha valamikor, úgy ma szükség van a Szentlélek Isten erősítő kegyelmére és fokozottabb lelki életre.” A bérmálás egyedüli feltételeként a hitbeli felkészülést tartotta fontosnak, ahogy a korábbi főpásztorok is.

​Ezt a körutat egyben összekötötte a plébániák püspöki vizsgálatával. A bérmálás és az ezzel kiegészített vizsgálat menetében a püspök új előírásokat hozott. Korábban a főpásztor csak a kegyúrnál tett látogatást, Mindszenty azonban meghatározta, hogy a plébánia területéről kikkel óhajt találkozni.

Elsőként a lelkekkel foglalkozott, így a plébánia területén lévő szerzetesházak vezetőit kívánta meglátogatni. Utána következtek a közösség életében vezető szerepet játszó, példás életű földbirtokosok, illetve a katolikus iskola vezető tanítója. Az adott plébániai közösségből kiemelve és példaként állítva azokat a szülőket is meg kívánta látogatni, akik felszentelt papot adtak a Veszprémi Egyházmegyének.

​A hivatalvizsgálat kapcsán a plébánia, majd a templom meglátogatása után a temetőket is megtekintette annak érdekében, hogy személyesen győződjön meg azok rendezettségéről, arról, hogy milyen állapotban vannak például a kapuk, sövények, mennyire gondozott a temető egésze. Mindszenty József püspök az észrevételeit szóban vagy írásban közölte az érintettekkel, útmutatásokat adva és az eredményeket méltatva.

(Forrás: Magyar Kurír / Veszprémi Főegyházmegye / fotó: Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár)