Fél évszázada hunyt el Mindszenty József

Mindszenty József, akit nyolcvan évvel ezelőtt nevezett ki XII. Piusz pápa esztergomi érsekké, ötven évvel ezelőtt, 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. Testét ideiglenesen a máriacelli bazilikában temették el, hiszen a kommunista diktatúra időszakában nem helyezhették el érseki székhelyén, Esztergomban. A máriacelli bazilika sírján a zárókő latin felirata: „Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása. Élt és él szent Pannoniáért”. 

---

Mindszenty József ma is él, ötven évvel a halála után is élő a tisztelete, nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon. Nemcsak azért, mert a diktatúrák kérlelhetetlen ellenfele volt, hanem azért is, mert élete példa számunkra. Példa, hogy éljük meg és adjuk tovább hitünket és magyarságunkat, ne féljünk, álljunk ki bátran az értékeink mellett.

Közi Horváth József Mindszenty József gyászmiséjén így fogalmazott: „A hitvallók meghalnak, a vértanúk eltávoznak közülünk, amit azonban a Szentatya (VI. Pál) – amikor meghallotta s halála hírét – mondott, az örök igazság marad: »Mindszenty bíboros fáklya volt az Egyház számára az elmúlt évtizedekben.« Ez az igazság a jövőre is áll, mert a vértanúknak és a hitvallóknak az életét a halál kiolthatja, de az a fáklya, amelyet hordoztak, égni fog mindörökké. Tovább fog élni és tovább fog hatni Mindszenty Józsefnek, az embernek, a papnak, a püspöknek és Magyarország prímásának hitvalló, vértanú és szabadsághős példája is.” 

Ma is ég a fáklya, amit Mindszenty hordozott, ma is hat Mindszenty József példája. Orbán Viktor miniszterelnök 2022. október 23-án nyitotta meg Zalaegerszegen a Mindszentyneumot, a város kezdeményezésére létrejött múzeumot és emlékhelyet, amely Mindszenty Józsefnek és az egyházüldözés áldozatainak állít emléket. Szép, hogy egyre több településen van szobra, emléktáblája, emlékhelye a 20. század legnagyobb magyar főpásztorának, de talán még fontosabb, még erőteljesebb Mindszenty József tanítása, hatása, ahogy ma is velünk él, ahogy példát mutat, ahogy tanít, ahogy közbenjárását kérjük.

Pehm József egy néhány száz lelkes kisfaluban, a Vas vármegyei Csehimindszenten született. Szülei Pehm János és Kovács Borbála húszholdas szőlő- és földművelők voltak. Apja fiatal korában községbíró, majd közgyám, egyházközségi és később iskolaszéki elnök volt. Pehm József igen gondos vallásos neveltetését az anyjától kapta, akiről ezt mondta: „Eszes, csendes, finom asszony volt, aki odaadással végezte a házi teendőket, mintaszerűen nevelt, gondozott bennünket, s ugyanakkor apánk mellett is ott állt a nehéz mezei munkákban. Igen jellemző tulajdonsága volt, hogy – szívóssággal és körültekintéssel – csaknem minden életrevaló tervét végre tudta hajtani, nagy nehézségek előtt sem torpant meg. Neki köszönhetem, hogy az elemi iskola elvégzése után gimnáziumba kerültem.” Pehm József tehetségét a helyi plébános ifjú korában felismerte, majd bíztatta a szülőket, hogy küldjék gyermeküket a megyeszékhelyre, Szombathelyre továbbtanulni. 1903-tól a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban folytatta a tanulmányait. Megküzdött a váltással, a kis falu elemi iskolája után a premontrei szerzetesek által működtetett gimnáziumban komoly tanulmányi feladatok vártak rá. Érettségi után papnövendéknek jelentkezett a szombathelyi püspöki szemináriumba. Püspöke, Mikes János Bécsbe, a Pázmáneumba akarta küldeni tanulni, ő azonban saját egyházmegyéjének szemináriumát választotta, ahol kispaptársaival, elöljáróival életre szóló barátságok, szövetségek köttettek.

Pehm (Mindszenty) József kiemelkedő, aktív lelkipásztor volt, különösen meghatározó volt számára az a 25 év, amit Zalaegerszegen töltött plébánosként, majd az a három év, amikor esztergomi érsekként, majd bíborosként a II. világháború után kellett erőt adni a magyar népnek. Lelkipásztori látogatásai az emberek, a magyar társadalom lelki megújítását szolgálták. Ahogy a nyilas diktatúrának is ellenségévé vált veszprémi püspökként, úgy gyorsan a kommunisták is ellenséggé tették, és 1946 februárjától a politikai rendőrség keretén belül egy külön egység azt a feladatot látta el, hogy minden információt összegyűjtsenek róla, hogy azt a későbbiekben fel tudják használni ellene. Az 1947. augusztus 15-én meghirdetett „Boldogasszony Éve” keretében a magyar katolikus egyház megújítását akarták elérni a püspökök. Több tízezer, olykor százezres hívő tömeg vett részt egy-egy szentmisén, körmeneten, zarándoklaton. Nem véletlen, hogy a kommunisták mindent megtettek azért, hogy kiiktassák a közéletből, hogy elhallgattassák. Sztálin szabadkezet adott Rákosi Mátyásnak, aki a halálra ítélést nem akarta, mert nem akart mártírt csinálni a bíborosból. 

Az 1948. december 26-i, karácsony másnapján végrehajtott letartóztatását hosszú, brutális sajtókampány, rosszindulatú, negatív propaganda előzte meg. Az Államvédelmi Hatóság munkatársai, élükön Décsi Gyula alezredessel az Andrássy út 60-ba, az ÁVH központjába szállították, ahol több mint negyven napon át vallatták, tartották vizsgálati fogságban. Bírósági tárgyalására 1949. február 3–5. között került sor, majd február 8-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Ezt követően komoly megpróbáltatás, a legszigorúbb börtön, fegyház várt rá Budapesten a Conti utcában. Azonban úgy tudta megélni a börtönkörülményeket, a magánzárkát, az elzártságot, hogy nem megtörten, hanem emelt fővel szabadult az 1956-os forradalom napjaiban. Szentté vált a megpróbáltatás éveiben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt négy szabad nap adatott neki, miután október 30-án a felsőpetényi háziőrizetből kiszabadult. A forradalmárok Budapestre kísérték, ahol rögtön az események sűrűjében találta magát, összehívott egy püspökkari értekezletet, tájékozódott, nagyon sok vendéget, újságírót fogadott, készült a tervezett rádió beszédére: november 1-jén egy rövidebb, november 3-án egy hosszabb beszédet mondott a Parlament épületében működő Szabad Kossuth Rádió hullámhosszán keresztül. November 4-én reggel az Amerikai Egyesült Államok követségén kopogtatott, majd politikai menedéket kért, amit megkapott. Tizenöt évig élt a követségen félrabságban, mialatt a magyar pártállam és a Szentszék, a szovjetek és az amerikaiak hatása és befolyása mellett folyamatosan egyeztetett Mindszenty sorsáról. Végül 1971. szeptember 28-án hagyta el titokban, egy lefüggönyözött autóban Magyarországot. Tettét a pápának való engedelmesség motiválta, és az, hogy így felsejlett a remény, hogy megjelenhet Emlékirataim című munkája. VI. Pál pápa Rómában fogadta, majd október 23-án Mindszenty a bécsi Pázmáneumban telepedett le. A magyar pártállam hírszerző szerve onnantól kezdve figyelte Mindszentyt, hogy elhagyta Magyarországot, egészen máriacelli temetéséig. Élete utolsó szűk négy évében, a világon szétszóródott magyarokat kereste fel, látogatta meg, függetlenül vallási vagy politikai hovatartozásuktól. 

Mindszenty József nyolcvanéves volt, amikor első nyugat-európai látogatását megtette, majd amerikai, dél-afrikai, ausztráliai utazásai következtek. Utolsó útjára 1975 áprilisában került sor, amikor Venezuelába és Kolumbiába látogatott. Visszatért Bécsbe, ahol egy tervezett műtét várt rá. 1975. május 6-án halt meg 83 éves korában a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Máriacellben helyezték el. 1991. május 4-én helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.

1993-ban a Szentszék jóváhagyásával és a magyar püspöki kar egyöntetű támogatásával elindult boldoggá avatási eljárása. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a Mindszenty-per hetvenedik évfordulóján egy nemzetközi tudományos konferenciát rendezett a Magyar Országgyűlés Felsőházi termében. A konferencia szünetében jött a hír, és lelkesen hirdette ki Habsburg-Lotharingiai Mihály Ferenc pápa 2019. február 12-i döntését, mely szerint a szentatya elismerte Mindszenty hősies erénygyakorlását. Már „csak” egy csodára várunk, egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulásra Mindszenty közbenjárásaként, hogy minden akadály elháruljon a boldoggá avatás elől. De ahogy P. Szőke János szalézi szerzetes, posztulátor mondotta, minden nap egy nappal közelebb vagyunk Mindszenty boldoggá avatásához. Mindszenty fáklyaként világított a 20. század diktatúráinak időszakában, amikor erkölcsi tartása, tiszta kiállása, igaz, mély hite, emberszeretete utat mutatott mindenki számára, és így van ez ma is, halála után ötven évvel, amikor a világban, szűkebb közegünkben, Európában ideológiai harcok, ütközetek zajlanak olyan kérdésekben, amelyekben, az evangélium és a katolikus egyház világos, egyértelmű tanítása mutathat számunkra utat. Ezekhez pedig mindig hű volt Mindszenty József, nekünk is érdemes őt követni, példaképként tekinteni rá.

Soós Viktor Attila 
​egyháztörténész, a Mindszenty Társaság és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja
                                                                                                                      (Forrás: Jelujsag.hu)